Mottó:

,, A színház nem földi színtér! A színház menedék. Csodák világa. Lehetsz ott királynő, császár és szolga, bohóc és kurtizán. Veled ott minden megtörténhet. Meghalhatsz. Újjászülethetsz. A színház: szerelem! Örökké tartó láz.,,

                                                                                                                Polgár Ernő

Régen dédelgetett álmom volt, hogy létrehozzak Krasznán egy amatőr  diákszínjátszócsoportot. Hallomásból tudtam, hogy itt az amatőr színjátszásnak komoly hagyományai vannak felnőtt és diákszínjátszó kategóriában egyaránt.

Mivel szülőfalumban, Nyárádselyében, a tanítonéni és az osztályfőnököm is nagyon sok műsort szervezett ,úgy gondoltam, ha egyszer tanár leszek, én is sokat szerepeltetem majd diákjaimat. A nyolcadik osztály végén  bejártuk a környező falvakat és az előadásokból befolyt összegből szerveztük a bankettet, vásároltunk kisebb ajándékokat tanárainknak.

Úgy érzem azok az idők életem végéig követendő példaként állnak majd előttem.

Az egyetem befejezése után (Istenem, milyen rég volt…….1983.) Barabási Anna Mária kolleganőmmel néptáncot oktattunk iskolaszinten, és  az osztályomban mindig szereveztem  előadásokat.Bodizs Irénke tanárnő megkért segítsek előadásokon, így más osztályoknál is belekóstoltam a szervezésbe.

A kilencvenes évek “Ki mit tud?” vetélkedői, a Március 15-i , anyáknapi, karácsonyi előadások, megerősítettek abban, hogy sok ügyes gyerek van Krasznán, érdemes elindulni velük, hiszen megállják helyüket a versenyeken is.

Oláh Miklós tanár úr, akkori aligazgató, elkísért minden ilyen rendezvényre és bíztatta a gyerekeket, együtt örült velük a sikereknek, vagy bosszankodott, ha valami nem jól alakult.

Az 1998-99 –es tanév már megerősített abban, hogy van egy csapatra való ügyes ,rátermett diákom,  99 őszétől játszottunk a helyi közönségnek és két osztály diákjaiból megalakult a színjatszó csoport, akkor 7 –en voltak….

Aztán 2000-ben meghívtak  Szilágycsehbe, a Partiumi Diákszínjátszó Felsztiválra  (PADIF)  és  megtörtént a névválasztás.Sok ötlet küzül  a végén a TINIKOMÉDIÁSOK  elnevezést választottuk, mert jétékos tinédzserek voltak a tagjai.

Emlékszem milyen félve léptünk a színpadra, milyen esetlenül alakult egy-egy mozdulat, de örültünk, hogy ott lehetünk és tanulhatunk másoktól, akik évekkel azelőtt elkezdték már ezt a csodálatos munkát. Bodea György  aligazgató ,a PADIF  megálmodója és szervezője, a Berekenye színjátszó csoport vezetője ,nagyon sokat segített nekünk , ugyszintén  Szőke Anna és Szőke Sándor a Városi Művelődési Ház igazgatói, mindenben a segítségünre voltak,egy életre szoló barátság alakult ki köztünk.

Azóta “haza” megyünk Szilágycsehbe, sok kedves emlék, melegszívű emberek, igazi barátok fogadnak mindig.

Tódor Gábor tanár úr, akkori aligazgtó velünk izgulta végig az első lépéseket, fesztiválokat PADIF,ODIF , bíztatott” majd ti is lesztek dobogón”.

2001-ben már alakitási és szerzői különdijat hoztunk (Gherman Cristina nyerte őket).

2004-től a Szilágycsehben megrendezett “Zsibai ” szinjátszótábor  résztvevői lehettünk és rengeteget tanulhattunk színházi szakemberektől. Az ő segítségüknek köszönhetően 2004 őszén már az ODIF-on (Országos Diákszínjátszó Fesztivál) különdíjat kaptunk”A legjobb csapatmunka”díját hozhattuk haza.

A színpad az a hely, ahol mindenki megtalálhatja a helyét, és kifejezheti érzéseit, megismerheti önmagát és másokat is, nem számit mekkorára nőttél,  kik a szüleid,éppen milyen jegyet kaptál , ha tudsz és szeretsz játszani, a legjobb lehetsz a színpadon. Ott felszabadultan nevethetsz vagy sírhatsz, kiadhatod magadból ami nyomja a lelkedet, több lehetsz mint mások , hiszen alkalmad nyílik sok karakter megismerésére.

Színjátszókként  könnyebben átvészeljük a felnőttéválás fájdalmait,  megismerjük önmagunkat, felfedezzük korlátainkat és lehetőségeinket. Ez a személyiségfejlesztés egyik leghatásásabb eszköze, hiszen a színpadon több életet is élhetsz egy-egy szerep megformálása által. Nagyon izgalmas tevékenység: minden új szerep, minden fellépés, verseny vagy találkozó új lehetőség, új kihívás , hogy az élet színpadán is könnyebben elboldoguljunk majd.

Nekünk a színpad szabadságot ad.  Jóleső érzés , ha egy előadás jól sikerül és  tapssal jutalmaz a közönség.  A taps az éltető erő, amolyan energiabomba-féleség, munkánk igazi gyümölcse, egy felemelő csodaszer.  Szeretjük a kihívásokat, ezért repertoárunkban klasszikus színművek, népi játékok,  paródiák, mesefeldolgozások, sulikomédiák, kamaszdrámák, abszurd játékok , saját feldolgozások  egyaránt szerepelnek,  .

Ezúton szeretnék köszönetet mondani felkészitőinknek:Bessenyei István, Bessenyei Gedő István, Gaál Gyula, Keresztes Gábor, Újhelyi Kinga színművészeknek,Nagy István versrendezőnek akik az elmúlt évek során felkészítőt tartottak nekünk nemcsak Szilágycsehben, hanem, Istennek hála , Krasznán is , hiszen 2009-től minden évben sikerült megrendezni a Diákszínjátszó és rendező-képző tábort. Ebben óriási segítséget kaptunk Pop Imre polgármester úrtól és a helyi  önkormányzattól, az iskola vezetőségétől, a kis és középvállalkozóktól, és perzse a szülőktől , akik hittek bennünk.

És eltelt 15 év …. ezalatt  185 középiskolás diák volt állandó tagja a csoportnak, és 25 diák szerepelt a csoporttal karácsonyi illetve Március 15-i előadásokon.

Szinte hihetetlen, de nagyon jó érzés, hogy ennyi diákot érdekelt/érdekel az amatőr színjátszás. Az eltelt 15 év alatt sok rendezvényen részt vettünk, elvittük iskolánk és Kraszna  jóhírét határainkon túlra is, több fesztivált megnyertünk négyszer hoztuk el az országos első díjat , nyertünk nemzetközi fesztiválokon ezüst minősítést de ami a legfontosabb, hogy beloptuk magunkat a közönség szívébe és színházszerető és értő közönséget neveltünk diákjainkból.

Szerencsésnek érzem magam, hogy én lehettem a csapat vezetője ,hogy velük együtt tanulhattam a táborokban és fesztiválokon, hogy velük örülhettem és sírhattam .

Kivánok minden volt, jelenlegi és, remélem, elkövetkező tinikomédiásnak sikeres színjátszást,egészséget, boldogságot  és az élet színpadán igazi nagy sikereket.

Ozsváth Ilona csapatvezető